“A művészet lemossa a lélekről a mindennapok porát”

/Pablo Picasso/

Itt a nyár, a nyaralás időszaka, amikor még a szabadidőből is többre futja. Sokféleképp el lehet tölteni pár szabad órát vagy akár napot feltöltődés, kikapcsolódás céljából, de ha az első 1589 ötleted között nincs ott a rajzolás, festés vagy bármilyen kreatív, alkotói tevékenység, akkor lehet, hogy érdemes felvenned a listádra, méghozzá valahova az elejére. Miért? Ebben a posztban mondunk pár jó okot.

  • Az agyunk alkotásra lett teremtve

Tudnod kell, hogy az agyunk szeret alkotni. Bár a társadalom elég szűken értelmezi, mit tekintünk alkotásnak vagy művészetnek, természetünknél fogva kreatív lények vagyunk. Benne van a DNS-ünkben, a sejtjeinkben, de persze, tanulható  és fejleszthetők is a kreatív szkillek – a nature vs. nurture (vagy generic vs. learned) vita tehát döntetlen a kutatások szerint.

  • Növeli a szinaptikus kapcsolatok számát az agyban, vagyis javítja a memóriát

Ez azt jelenti, hogy az ingerületátvivő anyagok vagy neurotranszmitterek  több kapcsolaton keresztül utazhatnak az idegrendszerben. Ez miért jó? Azért, mert így javulnak a kognitív funkcióink, például az emlékeket és élményeket is könnyebben vagyunk képesek felidézni.

Az amerikai Yale egyetem kutatói egy 2016-os felmérés során még azt is megfigyelték, hogy egy szó jelentésének lerajzolása az egyik legjobb módja, hogy jól bevéssük azt a memóriánkba, mert később jóval hatékonyabban emlékszünk rá vissza. Szóval, ha gondjaid vannak a szótanulással, információk megjegyzésével, próbálkozhatsz a lerajzolásukkal is, valószínűleg neked is beválhat.

  • Kreatívabbá és intuitívabbá tesz

Ha azt gondolod, hogy neked semmi kreativitásod (vizuális készséged) nincs, így hogyan is (meg minek is) rajzolhatnál, az olyan, mintha azt mondanád, hogy azért nem próbálod ki a jógát, mert nem vagy hajlékony. Fel kell világosítsunk: ahogyan a jóga sem a született tornászlányok úri hóbortja, hanem azért jógázol, hogy hajlékonyabb legyél, úgy az alkotás elkezdése és a rendszeres firkálgatás, agyagformázgatás, zenére mozgás is kreatívabb művésszé fog tenni, tetszik vagy sem. : )

Ennek oka, hogy a tudósok szerint a preforntális kéreg fehérállománya az alkotó tevékenység hatására újrastrukturálódik — jelentsen ez bármit is. Ez jó hír, mert ezáltal mi is érettebbé válunk, fejlődik az önfegyelmünk, de a prefrontális kéreg szabályozza még a rugalmas alkalmazkodást, a kiegyensúlyozott ítéletalkotást, az előrelátást, a morális szempontokat is mérlegelő döntéshozatalt, az önreflexiót, az empátiás és az intuitív készséget is.

Ha el tudod magad engedni, meg az olyan kifogásokat is, hogy egy egyenes vonalat sem tudsz húzni, és bele tudsz merülni a koncentrált alkotásba, felszínre jöhet a játékosságod, fejlődhet a kreativitásod, a vizuális készségeid, azaz a művészi látásmódod. A vizuális alkotás gátja ugyanis nem az, hogy “nem tudunk rajzolni”, hanem hogy nem tudjuk, hogyan lássuk a dolgokat ahhoz, hogy le tudjuk őket rajzolni. Ezt úgy is mondják, hogy nem tudunk “a művész szemével látni”, de pl. egy ún. jobb agyféltekés rajztanfolyam éppen erre a készségünkre specializálódik, és pár nap alatt is jelentőset fejlődhetünk ezen a téren, ami a papíron is meglátszódik.

  • További kognitív funkciók, a stressztűrő képesség, a koncentráció és az érzékelés is javul

Az emlékezet élesedésén túl a stressztűrő képességünk is növekszik, azaz ellenállóbbá válunk a nyomasztó vagy kimondottan stresszes szituációkkal szemben, kevésbé vonódunk be ezekbe a helyzetekbe érzelmileg,és megtanuljuk hatékonyabban kezelni az érzelmeinket, érzéseinket.

Az idegpályák tréningelésével  a koncentrációs képességünk és az általános intelligenciaszintünk is javul. Utóbbi nem azt jelenti, hogy nagyobb lesz a lexikai tudásunk, hanem az olyan általános értelmi és érzelmi képességeink csiszolódnak, mint az empátia, az intuíció, a fogékonyság mások nézőpontjának megértésére és elfogadására. Ez azért másoknak sem rossz hír!

Még a megfigyelésünk minősége is élesebbé és részletesebbé válhat, ha rendszeresen foglalkozunk alkotással valamilyen formában. A koncentrációnk elmélyülése által egyszerűen éberebben fogjuk fel a külső valóságot — mint ahogyan a belső világunk történéseit is, tudatosabbá válhatunk a bennünk zajló folyamatokra és az érzelmeinkre. Az indulatkezelést pedig a már említett és művészkedéssel rommá edzett prefrontális kérgünk már megoldja.

  • Pozitív kémiai reakciókat vált ki, amitől jobb lesz a közérzetünk 

Az alkotás serkenti a serotonin, az endorfin, a dopamin és a norepinefrin (vagy noradrenalin) termelődését. Ezek olyan kémiai anyagok, amik pozitív érzelmi állapotot idéznek elő, mint például az izgatottság vagy az öröm.

  • Flow állapotba kerülhetsz

Az elmélyült koncentráció állapotában, amikor csak egy dologra összpontosítunk, nemcsak a gondolatok csendesednek el, hanem az időérzékelés is megváltozhat. Lecsökken a szorongás és más negatív érzések,  és csak az alkotás marad a figyelem központjában. Ennek az állapotnak Csíkszentmihályi Mihály a legfőbb kutatója, aki többek között TED előadásában is jellemezte, milyen feltételei és hatásai vannak a flow vagy áramlás élménynek.

Azáltal, hogy a külvilág megszűnik az alkotás közben, és magáért az élvezetessége miatt végzed az adott tevékenységet, megszűnik  a teljesítménykényszer, nem az eredmény (a szép rajz) lesz a fontos, hanem maga a rajzolás élménye.  Fontos ehhez, hogy maradj ítéletmentes a végeredménnyel kapcsolatban, tényleg nem az számít, mekkora művészeti értéket fog képviselni a festményed, mert ettől függetlenül a kognitív és pszichés változások lezajlanak, már az első alkalommal is.

  • Csökkenti a stresszt, a szorongást és a depressziót

Több friss kutatás is igazolja, hogy a művészeti tevékenységek segítenek relaxált állapotba kerülni, ami által könnyebb elengedni a szorongó és feszült gondolatainkat. Ennek köze lehet a flow élményhez is, tehát ahhoz, hogy a művészeti ténykedés során fokozatosan elmerülünk az alkotásban, a gondolatok lecsendesednek, így egyszerűen lekapcsolódunk az aggódó vagy idegeskedő, to-do listát pörgető gondolatokról, és másra, a készülő műre tudunk teljesen koncentrálni.

Naplóírás vagy egy kiadós edzés helyett a vizuálisabb típusoknak a stresszlevezetés egy nagyszerű formája lehet az is, ha nekiállnak, és spontán “kirajzolják magunkból” a napi frusztrációt. Ez akár nemcsak alkalmanként, hanem terápiás jelleggel is működhet: képileg is megjelenítjük a bennünk zajló lelki folyamatokat, a nehezebben verbalizálható, akár tudatalatti tartalmakat, félelmeket, vágyakat. A színek, textúrák, formák segítségével változatosan kifejezhetjük az érzelmeinket, és teret engedhetünk a feldolgozásuknak is.

  • (Gyermeki) örömöt okoz

Hogy mit? Hát, minél kevésbé van meg, hogyan tudtál örvendezni, felszabadultan játszani a legóiddal vagy a rajztábláddal gyerekkorodban, annál gyorsabban nézz vmilyen kreatív hobbi után! Mert amint elengeded az elvárásokat a végeredménnyel kapcsolatban, valószínűleg észre fogod venni, hogy maga az alkotás igenis örömet okoz. Még az is lehet, hogy  egykettőre eljutsz oda, hogy olyan önfeledten merülsz bele a figurák megformázásába vagy a színek kombinálásába, mint gyerekkorodban — amikor valószínűleg szintén nem izgatott, hogy ki fogják-e állítani a kész művedet a Louvre-ban vagy sem.

Fontos, hogy a stressz csökkentésére nemcsak a rajzolás vagy festés, de egyéb kreatív alkotótevékenységek, mint pl. a kézművesség egyéb fajtái, az agyagozás, a szobrászkodás, grafikai vagy egyéb (pl. ruha-)tervezés, kollázskészítés, lakberendezés, zene, az írás, a tánc is alkalmas lehet. A lényeg, hogy találd meg, hozzád melyik formák állnak igazán közel, és próbálkozz beépíteni a napjaidba az alkotást.

 

A közösségen belül is kipróbálhatsz kreatív tevékenységeket, pl. az önismereti festést vagy az önismereti táncot is, keresd a részletekért az alábbi TFK-tagokat:

Önismereti Festés – Prágai Tamás
Önismereti Tánc óra – Varga Vivi