A világ néhány pontján létezik egy olyan gazdasági rendszer ( mégha többnyire kísérleti szinten is), ahol a közösség minden tagja feltétel nélküli alapjövedelemben részesül. Jól hangzik, nem igaz? Mondhatnánk segélynek vagy ingyen pénznek is, ami bármiféle kötöttség nélkül jár, de mégsem az.
Bemutatom az FNA-t
Vagyis a Feltétel Nélküli Alapjövedelmet, amit angolul basic income-nak vagy unconditional basic income-ként említenek. Ennek lényege csupán annyi, hogy minden állampolgár alanyi jogon és feltétel nélkül rendszeres fizetésben részesül. Mondhatnánk úgy is, hogy az egyetlen feltétel az állampolgárság. Egyes források öt fontos jellemzőt emelnek ki, ami az FNA-ra igaz.
- Az alapjövedelmet pénzben kapja az egyén, nem természetben, nem élelmiszerben és nem kuponban. Ropogós forintban, euróban vagy más pénznemben.
- Életkortól függetlenül, egyének kapják, nem háztartások vagy családok. Igen, még gyerekek is kapnak.
- A jövedelem rendszeres (mondjuk havi) és nem egyszeri egyösszeg.
- Ez az összeg csak a lakhatásra és étkezésre elég, semmi más „luxusra” nem.
- Ez nem segély, nem családi pótlék vagy nyugdíj előzetes, hanem egyszerűen feltétel nélküli alapjövedelem.
Miért jó ez neked?
Ha eddig nem sikerült volna meggyőznöm ennek az új rendszernek az előnyeiről, akkor most kiemelem. Az FNA megvalósulásával megszabadulhatsz a robot munkádtól, kiszakadhatsz a mókuskerékből és olyan munkát végezhetsz, amire mindig is vágytál, de azt gondoltad, hogy nem fizetik meg, nincs piaca vagy úgy egyáltalán abból nem lehet megélni.
Fontos azonban tudni, hogy ez az alapjövedelem tényleg csak a túlélésre elég, ahhoz, hogy ne haljál éhen és legyen fedél a fejed felett. Ha egyről-a kettőre is szeretnél jutni, akkor bizony, hát, dolgoznod kell, de a jóhír az, hogy nem a pénz fog motiválni, hanem a vágyad.
Lehetséges buktatók
Természetesen ennek a rendszernek is vannak árnyoldalai. Mivel ez nem terjedt el univerzálisan, csak lokálisan így például más jövedelmet kap egy finn, mint egy bolgár. „Ahová születsz, annyit is érsz”, lehetne a mottó, ami nem éppen pozitívan befolyásolná a nemzetek közötti viszonyt, hiszen fellépne az ellenségeskedés, az utálkozás, hogy a szomszédságban háromszor többet kap az ember.
A másik pesszimista és jogosan elgondolkodtató tény, hogy ha az ember puszta létezéséből fakadóan kap pénzt lakhatásra és étkezésre akkor nem fűlik a foga a munkához. Persze, manapság is sok olyan ember van, aki az állam szociális juttatásaiból vegetál és közben a kanapén tesped. Ez nem egy újkeletű dolog, hiszen az ókori rómaiak sem mind arra használták ki ezt a lehetőséget, hogy alkotó művészek vagy a társadalom számára hasznos polgárok legyenek, gyakran a szórakozásokba menekültek és égtek ki teljesen.
A FNA napos oldala
Viszont az FNA még mindig egy logikus és reális megoldást kínál a munka világának megváltoztatására és a növekvő szegénységre. Ugyanis a robotizáció és a technológia fejlődés tömeges munkahely megszűnésével jár, munkahelyek elvesztésével aminek következménye az elszegényedés. Az alapjövedelem nem jelentene nagyobb kiadást az államnak, csak átcsoportosítaná azokat. A segély, nyugdíj és családi pótlék helyett egy létminimumot biztosító jövedelem lenne. Másodsorban az FNA segítségével nem érhető el a munkával szerzett jólét. Ez nem valami „ lustasághoz való jog”, hanem egy szabadabb életvezetést megengedő rendszer. Hiszen ki akarna egész életében 1000 euróból vagy 100 ezer forintból tervezni és vegetálni? Ennél egy ember többre vágyik. Az FNA optimistán pont abból az emberképből indul ki, hogy ha az ember kap valamennyi pénzt, ami kiemeli a nyomorból, akkor nem akar lustálkodni, megmaradni a szegénységben, mert az ember lényege az aktivitás, a tevékeny életmód. Tehát az állampolgárságon kívül van még egy feltétel: a többre vágyó, tevékeny ember.
