A saját weboldal elkészítéséhez 3 dolog kell
- Saját domain név.
- Tároló terület, ahol a weboldalt/leveleket el lehet helyezni (webtárhely)
- A weboldalt el kell készíteni és feltölteni, a levelezést be kell állítani.
A gyorsabb érthetőség kedvéért legegyszerűbb ha veszünk egy kézenfekvő
hasonlatot. Telefonokhoz hasonlítva a weboldalakat kb. így néz ki a dolog :
Domain név
A domain név egy egyedi azonosító, ami alapján egy weboldalt meg lehet
találni (böngészőbe beírva betöltődik), vagy egy emailt célba lehet juttatni (a
@ utáni rész). Pl. freemail.hu, facebook.com, tudatosfiatalok.com, stb.
A három közül ezt a legegyszerűbb megcsinál(tat)ni.
Vagy választanod kell egy még nem létező új domain nevet, vagy valakitől át
kell venned egy már meglévőt (az esetek 99%-ában az első egyszerűbb). A
domain neveket „aki kapja marja” elven osztják ki, tehát minden domain név
azé lesz, akinek először eszébe jut hogy azt a nevet beregisztrálja. Sikeres
regisztráció után az új domain név tulajdonosa leszel, tehát azt csak te
használhatod egészen addig amíg fizeted az éves fenntartási díjat. Senki nem
veheti el tőled önkényesen (néhány speciális esetet kivéve). Azt hogy az
általad kitalált domain létezik-e már, az alábbi oldalon tudod ellenőrizni :
https://www.domain.hu/domain-kereses/
Domain név választásnál nagyjából ugyanazok az íratlan szabályok érvényesek,
mint nicknév választásnál bárhol az interneten. A domain névnek valamilyen
formában utalnia kell vagy a tulajdonos személyére (cég esetén annak nevére
vagy tevékenységére), vagy a mögötte elhelyezett tartalom mibenlétére.
Évszámok használata domain névben (és email címben …) nem javasolt.
Magyarországon a domain nevek nyilvántartását az Internet Szolgálatók
Tanácsa (ISZT) végzi. Magánszemélyek közvetlenül nem tudnak domaint
regisztrálni, mert ez csak és kizárólag az ISZT által erre előzetesen feljogosított
informatikai cégeknek lehetséges. Az alábbi oldalon megnézheted, hogy mely
cégek jogosultak domaint regisztrálni :
https://www.domain.hu/regisztratorok/
Ezek egyikével kell szerződést kötnöd domain regisztrációra. Ehhez pontosan
ki kell töltened egy igénylő lapot, amelyet a regisztrátor szolgáltató ad. Két
tanúval alá kell íratni. A magyar ISZT nagyon szigorú ebben a tekintetben, a
legapróbb hiba esetén is elutasítják a kérelmet, és kezdődhet előről az
igénylés folyamata. Ha viszont nincs hiba akkor viszonylag gyorsan, általában
benyújtás után 1-2 nap alatt megtörténik az elbírálás, és használatba vehető
az új domain név. Az átregisztrálás több időt vesz igénybe.
A domain névnek van egyszeri díja (regisztrációs díj) és éves díja is
(hosszabbítási vagy fenntartási díj). Egyik sem vészes, .hu végződés esetén 1-2
vagy max. 3 ezer forint körüli összeg évente. A két díj általában eltérő, egyik
szolgáltatónál az egyik olcsóbb a másik drágább, másik szolgáltatónál meg
pont fordítva. A regisztrációs díj tartalmazza az első éves fenntartást is.
Szolgáltató választásnál az ár a döntő szempont, mert a szolgáltatás tartalma a
szabályzatban fixen rögzítve van, attól eltérni nem lehet.
Ha várható hogy weboldaladat elsősorban külföldi (magyarul nem tudó)
látogatók fogják használni, akkor érdemes .hu helyett nemzetközi végződésű
domaint regisztrálni, és a domain általad kitalált része ne magyarul legyen
hanem angolul. Nemzetközi végződések pl. .com, .net, .org, .info, stb.
A nemzetközi domainek drágábbak mint a magyar (.hu végződésű) domainek.
További információk a domain regisztrációval kapcsolatban az ISZT
weboldalán olvashatók a teljes domain regisztrációs szabályzatban :
https://www.domain.hu/domainregisztracios-szabalyzat/
Webtárhely
Ahhoz hogy egy weboldal megjelenjen az interneten, szükséges hogy legyen
egy fix számítógép amelyikre a weboldal fel van telepítve, 0-24 órában
folyamatosan üzemel, megszakítás nélküli állandó internet kapcsolata van, és
a domain nevet erre a számítógépre kell irányítani a DNS bejegyzés („A”
rekord) által (telefonos hasonlattal élve ez az a művelet amikor beteszed a
SIM kártyát a készülékbe). Az ilyen számítógépet nevezzük servernek.
Technikailag semmi akadálya nincsen, hogy egy weboldalt vagy levelezést a
saját otthoni számítógépedre telepíts, de ekkor csak abban az időben kapod
meg a leveleket, amikor a te saját géped be van kapcsolva, és a weboldalad is
csak ekkor érhető el az internet bármely pontjáról. Ha pedig laptopod van, és
elmegy a WiFi, vagy olyan helyre viszed ahol nincs mobil térerő, akkor ezzel
átmenetileg megszakadna MINDEN internetes aktivitásod is, ha a saját
gépeden tartanád őket. Valaki pl. megnézi a weboldalad, elkezd írni egy
blogbejegyzést vagy emailt, és mire befejezi nem tudja elküldeni mert neked
nincs neted. Ezért kell a server, azon pedig a tárhely.
Saját otthoni asztali PC-det ha bekapcsolva tartod 0-24 órában 1 hónapon
keresztül, akkor az áramszámládban a gép által elfogyasztott elektromos
energia díja az többszöröse lesz egy átlagos osztott tárhely havidíjának.
Weboldalak elhelyezéséhez a server gépet több különböző konstukcióban is
meg lehet szerezni, ezek árban, konfigurálhatóságban, és teljesítményben
jelentősen eltérnek egymástól. Kisebb weboldalakhoz bőségesen elegendő az
un. osztott tárhely, amely ma már nagyon népszerű szolgáltatás, gyakorlatilag
bármelyik szolgáltatónál igénybe vehető. E mellett vannak más lehetőségek is
a server gép üzemeltetésére, melyekről az M2-es mellékletben olvashatsz
bővebben.
2.1 Osztott tárhely
A „webtárhely” kifejezés alatt általában ezt szokták érteni.
Ez azt jelenti, hogy a szolgáltató elhelyez (rosszabb esetben ő is bérel) egy
server gépet valahol, egyszer bekonfigurálja hogy minden szoftver jól
működjön rajta, utána pedig minden ügyfelének létrehoz egy felhasználói
fiókot ezen a gépen, melyek csak a szolgáltatás-csomagban meghatározott
mennyiségű erőforrás (elsősorban lemezterület) használatára jogosultak.
Mivel minden ügyfél ugyanazokat a rendszerszoftvereket használja (web
server, adatbázis server, email server, self-admin felület), ezért senki sem
jogosult ezek konfigurációján változtatni (pl. frissítést letölteni, vagy lecserélni
őket), ilyen beavatkozást csak a szolgáltató végezhet. Abból kell gazdálkodni
amit adnak. A server operációs rendszeréhez a felhasználóknak semmilyen
hozzáférése nincsen.
Mivel minden ügyfél ugyanazokon a hardware erőforrásokon osztozik (a
lemezterületet kivéve), ezért ha az egyik weboldal hatalmas forgalmat
generál, és ezzel leterheli a servert, akkor az összes többi weboldal ami
ugyanazon a serveren van lassabb lesz, ezért ez a változat elsősorban kis
forgalmú weboldalak számára célszerű. (néhány 10 vagy 100 látogató /nap)
Ilyen típusú tárhelyhez mindig tartozik egy self-admin felület, amelyben a
felhasználó (ügyfél) saját maga végezheti el a weboldalának és levelezésének
működéséhez szükséges technikai beállításokat. Legelterjedtebb a cPanel, de
vannak más hasonló rendszerek is. Némely szolgáltató saját maga által
fejlesztett self-admint használ.
Itt már egy fokkal bonyolultabb a megfelelő szolgáltató kiválasztása mint a
domain név esetében, mert rengeteg szolgáltató versenyez az ügyfelek
kegyeiért, nagyon erős a konkurencia-harc. Ez egyrészt előnyös a vevőknek,
másrészt pedig nehezíti a választást a túlzottan nagy számú különféle
lehetőség miatt. Árban nincsenek jelentős különbségek, a szolgáltatások
tartalmában viszont vannak. Tárhely szolgáltató választásnál alaposan meg
kell nézni, hogy az adott szolgáltatás pontosan mit tartalmaz. Minden
szolgáltatónak több különböző csomagja van, ezek tartalmát és árát
nyilvánosan közlik a saját weboldalukon. Ha nem tudod eldönteni hogy neked
melyik lesz a megfelelő, akkor kérdezd meg a szolgáltatót, lehetséges-e az
hogy először csak a legkisebb csomagot veszed meg, később pedig váltasz
nagyobbra amikor szükséges. Ezt általában meg szokták engedni.
Weboldal elkészítése
A weboldalakat felépítés szempontjából alapvetően két csoportra oszthatjuk :
Statikus weboldalnak nevezzük azokat, amelyek tartalmát egyszer valaki
létrehozza, feltölti a serverre, és a weboldalt megtekintő látogatók a tartalmat
semmilyen formában nem módosíthatják, azzal nem tudnak interaktív
kapcsolatba lépni, nem tudnak információt eljuttatni a weboldalhoz, vagy
annak készítőjéhez. Így amíg a weboldalt annak készítője meg nem változtatja
szándékosan, az idők végeztéig minden tekintetben változatlan marad.
Dinamikus weboldalnak nevezzük az olyan weboldalakat, amelyekkel a
megtekintő látogató interaktív kapcsolatba léphet, funkciókat használhat,
tevékenységeket végezhet az oldalon, változtatásokat eszközölhet rajta.
Ilyenek pl. új felhasználó regisztráció, bejelentkezés, bejegyzések lájkolása, új
bejegyzés írása, saját profilkép feltöltése, felhasználói beállítások módosítása,
rendelés leadása, stb. A dinamikus weboldalak szerkezetét továbbra sem
módosíthatják a látogatók, csak a tartalmát, abból is csak azt amit ők maguk
hoztak létre.
Statikus weboldalhoz nem szükséges, de dinamikus weboldalhoz
nélkülözhetetlen két alapvető rendszerelem : az adatbázis, és a CMS (CMS =
Content Management System). Az adatbázis tárol (többek között) minden
olyan elemet amit a látogató felhasználók hoznak létre, a CMS pedig egy
keretrendszert biztosít, amelyben létrehozhatók és szerkeszthetők az egyes
oldalak, amelyeket a látogatók használni tudnak a saját tartalmaik
feltöltéséhez.
CMS-ből sokféle van, aszerint hogy milyen típusú weboldalról beszélünk. Pl.
blog, webshop, fórum, fényképalbum, hírportál, chat, közösségi oldal (pl.
társkereső), stb. ezek mindegyikéhez több különböző CMS közül választhatunk
saját egyéni ízlésünknek és igényeinknek megfelelően. Olyan CMS is van
amelyik a fentiek közül többet is tud működtetni egyszerre. Egy elég átfogó
listát kaphatunk a CMS-ekről az alábbi Wikipedia oldalon, bár itt nem tartalom
típus szerint vannak csoportosítva, hanem programozási nyelv szerint,
amelyen az adott rendszert írták :
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_content_management_systems
Az alábbi oldalon pedig egy egészen kiváló írást olvashatunk csak a CMS-ekről:
https://webshark.hu/gyik/cms-tartalomkezelo-rendszer-wordpress/
(hosszabb mint ez a cikk, de nagyon jól érthető, szakszerű, és naprakész)
A webshark.hu-t egyébként kimondottan ajánlom, elég jó cikkek vannak itt.
A CMS-t a tárhely megrendelése után használatba vétel előtt fel kell telepíteni
a tárhelyre. Ennek pontos módja az egyes CMS-ek esetében kissé eltérő, de a
használni kívánt CMS technikai dokumentációjában könnyedén megtalálható.
Levelezés beállítása
Minden szolgáltatónál kétféleképpen lehet levelezni :
- Webes felületen
- Saját gépre telepített levelezőprogrammal
Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai is.
Webes levelezésnél minden alkalommal amikor írni vagy olvasni szeretnéd a
leveleket, böngészőben meg kell nyitni egy weboldalt, felhasználónév/jelszó
párossal be kell lépni, és a szolgáltató által telepített levelező felületet tudod
használni (webmail). Ennek legnagyobb előnye, hogy nincs sem helyhez sem
egy bizonyos géphez kötve, a világ bármely pontjáról hozzáférhetsz, mindig és
mindenhol pontosan ugyanazt a felületet fogod látni. Hátránya, hogy
folyamatos internet-kapcsolat szükséges, tehát nem teheted meg azt hogy
felülsz a buszra, kinyitod a laptopot, elkezdesz írni egy több oldalas levelet,
majd fél óra múlva megnyomod a küldés gombot, mert ha eközben elmegy a
mobil térerő, akkor jó eséllyel megszakad a kapcsolat, újból be kell jelentkezni,
és kezdheted előről az egész levelet. Másik hátránya hogy idegen
számítógépeken lehetnek kémprogramok, amelyek ellopják a bejelentkezési
adataidat, ezzel teljes hozzáférésük lesz az összes leveledhez, bármikor
küldhetnek bármit az összes partnerednek a te nevedben. Ez elég nagy gáz.
Saját gépedre telepített levelező program legnagyobb előnye, hogy te
választhatod ki milyen programot használsz, nem vagy kénytelen elfogadni azt
amit a szolgáltató ad. Levelező programból legalább annyiféle van mint CMSből, biztos hogy mindenki találhat saját egyéni személyes igényeihez valót. A saját leveleződet úgy állítod be ahogy kényed és kedved óhajtja. Különösebb probléma nélkül használhatod szakadozó internet-kapcsolattal is, mert az
elején letöltöd a leveleket, miközben írod a válasz(oka)t közben nem kell net,
és amikor végeztél az összessel akkor a végén elküldöd mindet egyszerre.
Hátránya ennek a megoldásnak, hogy a levelezésed fixen oda lesz kötve egy
bizonyos számítógéphez, és ha az nem áll rendelkezésre akkor nem tudsz
levelezni. Pl. ha asztali gépet használsz otthon, akkor csak otthonról tudsz
levelezni. Ez mondjuk nem feltétlenül biztos hogy hátrány …
Telefonos hasonlatot erre nem tudok, de autós hasonlattal élve a webes
levelezés olyan mint egy bérelt autó, a saját gépre telepített levelező program
pedig olyan mint egy saját autó, ha azt nézzük hogy milyen jogaid és
lehetőségeid vannak, mit tehetsz meg és mit nem. Árban nincs különbség
mert mindkettő ingyenes.
Azt is megteheted hogy mindkettőt használod egyidejűleg, van egy fix géped
amire telepítesz levelező programot, házon kívül pedig a webes felületet
haszálod, ha mindenképp muszáj megnézned a leveleket a gépedtől távol.
Megjegyzések/mellékletek
M1. A 3 különböző szolgáltatást ugyanott rendeljem meg, vagy 3 különböző
szolgáltatónál ? Melyik a jobb ?
Első körben azt kell eldöntened, hogy a weboldalt te magad fogod
megcsinálni, vagy elkészítteted valaki mással. Utóbbi esetben először azt
döntsd el hogy ki fogja megcsinálni a weboldalt, beszéld meg a weboldal
fejlesztőjével hogy elintézi neked a másik kettőt, vagy azt neked kell intézni.
Vannak olyan fejlesztő( cége)k, akik szeretik ha a domaint és a tárhelyet is
tőlük rendeled meg, vagy az általuk javasolt szolgáltatónál rendeled meg, mert
olyan technikai megoldást alkalmaznak, amely csak egy bizonyos
szolgáltatónál van letesztelve hogy biztosan jól működik. Ha pénzért
készíttetsz weboldalt, ennek költsége biztos hogy jóval magasabb lesz mint a
domain és a tárhely éves díja. (10-30-50-100-szorosa is lehet akár, viszont ez
egyszeri díj)
Ha a weboldal készítője nem ajánl szolgáltatót, vagy te magad fogod
megcsinálni a weboldalt, akkor az alábbiakat kell tudnod.
Technikailag semmi akadálya nincs, hogy a domain és a tárhely két különböző
szolgáltatónál legyen, simán megteheted hogy mindkettőt ott rendeled meg
ahol olcsóbb. Általában az egyik szolgáltatónál a domain olcsóbb és a tárhely
drágább, a másiknál meg fordítva van. Ilyen esetben a domain szolgáltatójánál
a DNS-t a tárhely szolgáltató által megadott módon kell beállít(tat)ni. A tat
azért van zárójelben, mert kultúrált szolgáltatóknál ezt már te magad is meg
tudod csinálni, a webes self-admin felületen. Amelyik szolgáltatónál nincs
ilyen, az elavultnak számít, nem ajánlom.
Ha pedig a domain és a tárhely ugyanannál a szolgáltatónál van, akkor
egyszerűbb az ügyintézés és valószínűleg kevesebb technikai probléma lesz,
nem kell bonyolult(nak tűnő) beállításokkal foglalkoznod.
M2. egyéb server üzemeltetési lehetőségek
M2.1 VPS (= Virtual Private Server)
Ennél a megoldásnál egy nagyteljesítményű sokprocesszoros server gép
hardware erőforrásait értékesítik közvetlenül (CPU, RAM, DISK), oly módon
hogy egy fizikai gépen sok virtuális gép fut, és minden ügyfél 1 komplett
virtuális gépet vásárolhat meg (bérelhet), melynek dedikált hardvere van,
tehát az ő CPU-ját RAM-ját és DISK-jét másik virtuális gép (=ügyfél) nem
használhatja. A DISK kicsit másképp működik mint a CPU és a RAM, mert abból
nincs külön dedikált fizikai példány minden virtuális géphez, hanem csak a
tárterületet osztják ki. A virtuális gépen futó operációs rendszer működtetése
teljes egészében az ügyfél feladata, ahhoz rendszergazdai hozzáféréssel
rendelkezik. Olyan szoftvert telepíthet rá amilyet csak akar. A virtuális gépet
bármikor újra is indíthatja. Ehhez már komolyabb szaktudás szükséges, mivel a
serveren futó összes szoftver megfelelő működése az ügyfél felelőssége,
beleértve magát az oprendszert is. Osztott tárhelynél ez a szolgáltató dolga.
A VPS-ek éves díja sacc/kb. 3-5-10-szerese az osztott tárhelyek díjának, de a
teljesítménye is kb. ennyivel nagyobb. Több 1000 látogató/nap forgalmú
weboldalakhoz ajánlott. A három típus közül a VPS a legújabb, legmodernebb
változat.
M2.2 Server hosting
A három lehetőség közül ez a legrégebbi, eredeti klasszikus megoldás. Abban
különbözik a VPS-től, hogy nincs virtualizáció tehát 1 fizikai gép = 1
oprendszer, a fizikai hardware amin az oprendszer fut, az is az ügyfél
tulajdonában és kezelésében van, tehát olyan servert vesz magának amilyet
akar, annyi processzort, ramot és háttértárat rak bele amennyit akar. Ezt
elhelyezheti egy klimatizált serverteremben, ahol 0-24 órában folyamatos
áramellátást és internet-kapcsolatot kap, valamint van felügyelő személyzet
aki az ügyfél kérésére bármikor odamegy a géphez és tetszőleges fizikai
beavatkozást el tud végezni. Természetesen előre egyeztetett időpontban
maga az ügyfél is bemehet a serverterembe, hogy fizikailag hozzáférjen a saját
gépéhez. A másik két megoldásnál ez nem lehetséges, mert a server nem az
ügyfél tulajdona. Így ha pl. kevés a meglévő tárhely, akkor egyszerűen veszel
bele még többet magadnak, belerakod és a havidíjad ugyanannyi marad. Ez a
megoldás igényli a legtöbb szaktudást, mert itt nem csak a szoftverekhez kell
érteni, hanem a server hardverekhez is. Havidíj/teljesítményben ez a
megoldás a legjobb, viszont a server gépet az ügyfélnek meg kell venni, ami
egy elég jelentős egyszeri költség (több százezer vagy millió Ft). Újabban van
olyan változat is amelyben a server gépet bérelni lehet a szolgáltatótól, ez
megszünteti az egyszeri költséget, viszont többszörösére növeli a havidíjat.
Közepes vagy nagyobb vállalatok szokták használni ezt a konstrukciót.
Igazából csak azért említettem meg, hogy az elnevezés érthető legyen, ha
valamely szolgáltató oldalán megtalálod, akkor tudd hogy miről beszélnek.
M3. Mi a teendő akkor ha egynél több weboldalam van ?
Ilyenkor annyi domain nevet kell regisztráltatnod, ahány weboldalad van,
viszont tárhelyből elég ha csak egy példányt rendelsz, amely elegendően nagy
az összes weboldalad számára. Egy tárhelyen lehet több domain/weboldal
páros (dual-SIM-es készülék), de egy domain csak egy tárhelyre mutathat
(nem tehetsz be egy SIM kártyát egyszerre 2 készülékbe). A tárhely self-admin
felületén meg kell adnod hogy melyik domain név melyik almappában
található weboldalt töltse be. Ez egy viszonylag egyszerű beállítás. Fontos,
hogy a tárhely adjon lehetőséget annyi domain csatoláshoz amennyi
szükséges, és engedjen annyi adatbázist létrehozni, amennyi dinamikus
weboldalad van. Ezek darabszámát olcsóbb tárhely csomagokban általában
korlátozni szokták.
