Mivel sokat foglalkozom a jövővel, így egyre jobban látom, hogy a technológia fejlődése és az automatizálás következtében a jövőben nem lesznek majd munkahelyek. Vagy legalábbis nem úgy ahogyan ma értelmezzük őket.

Mi ennek az oka? Az hogy létrehoztuk a gépet, amelyik mecsinálja helyettünk. 200 éve ez a gőzgép volt, ma pedig a mesterséges intelligencia. Sokan persze meg vannak ijedve a gépek születésének tényétől, de nincs ebben semmi meglepő, hiszen ezen emberek két évszázaddal ezelőtti megfelelői is szétverték a szövőgépeket.

Féltették a munkehelyüket. Nem is csoda, hiszen mindenki tűkön ülve várja a hétfőt. Ja nem. Igazából a legtöbb ember rühelli az unalmas, büroktratikus vagy lélekölő munkáját. Az emberek valójában a megélhetésüket féltik, mert egy olyan fejlett világot hotunk létre, ahol neked valamilyen piacon értékesíthető tevékenyéget kell végezned, hogy méltó legyél elkerülni az éhhalált. Üdvözlet a fejlődés csúcsán.

Szóval a technológiai fejlődés automatizálja a munkákat, mi meg szembesülünk a ténnyel, hogy a ház az kinyomtatótdik, a kenyér meg elkészül, úgy is hogy nem én sütöm (ja eddig sem én sütöttem), akkor úgy, hogy nem ember süti. Ezek amúgy nem kéne, hogy nagy rádöbbenések legyenek, mivel már a 2003-as földrajz tankönyvemben is az volt, hogy az emberiség kevesebb, mint 3%-a dolgozik a mezőgazdaságban. Mostanra viszont 1% alá csökkent azon emberek aránya, akik a maradék 99% számára élelmiszert termelnek.

Erre pedig a kezeimet az égfelé emelve ünnepelnék, hogy “Halleluja”, de akkor jönnek a gőzgép szétverők és elmagyarázzák, hogy nem azért automatizálunk ám, hogy szabadon élvezhessük az életet, hanem azért, hogy másfajta unalmas, büroktratikus vagy lélekölő munkákat végezhessünk. Logikus, nem?

Éppen ezen témák tisztázására írtam a Miért adjunk mindenkinek alapjövedelmet? c. írásom, ami a hasonló elnevezésű TED Talk hatására született.

De ahelyett, hogy eloszlatta volna az elmúlt korszak sajátosságaiként felvett szociális mintákat, inkább kiélesedett a tudatlanság trollikus ereje.

Mert jött Olga, aki elmondta mi a probléma az alapjövedelemmel. Független attól, hogy nem érti mi is az, ő elmagyarázza nekünk, hogy miért is nem működhet valami, aminek nem járt utána és miért pontatlan egy erről alkotott vélemény, amit az írása alapján talán el sem olvasott.

Mi a baj a feltétel nélküli alapjövedelemmel

És mivel mindig, mindenhol van egy Olga, így gondoltam megragadom a lehetőséget, hogy tisztázzam a Feltétel Nélküli Alapjövedelemmel kapcsolatos félreértéseket.

Kedves Olga!

A leírtak alapján ön nem érti a jelenlegi gazdasági rendszer működését, ezért nem is várható, hogy egy, a jelenleginél fejlettebbet be tudjon fogadni, a mostani világlátásán keresztül. De aggodalomra semmi ok. Megvizsgáljuk a kérdést.

“Alapjövedelem csodálatosan hangzik, mindaddig amíg van rá fedezet.”

Fontos lenne tudni, hogy ön mit ért fedezet alatt.

Ha a pénzt, akkor arról tudjuk, hogy annyi van belőle, amennyit nyomtatunk, hiszen magának a pénznek sincsen olyan értelemben vett fedezete, mint pl. az aranyfedezet volt.

Ha viszont olyan fedezetre gondol, minthogy az alapjövedelemként kapott pénzen lesz-e mit vásárolni, akkor jól láthatjuk, hogy a boltok polcai tele vannak. A régi hiánygazdálkodásból mostanra egy bőség gazdálkodásba jutottunk, ahol nem a termékek vagy szolgáltatás hiánya a probléma, hanem az azokhoz hozzáférést biztosító eszköz, a pénz, nem korszerű áramoltatása okozza a gondot. Ilyen módon nem a pénz mennyiségét kell növelni, hanem az áramoltatásának a tempóját.

Az alapjövedelem egyes országokra, államokra vonatkozik, így feltételezhetően az államok a saját jól felfogott érdekeiket szem előtt tartva megszabják, hogy az ország területén élő, állampolgársággal rendelkező egyének kapnak alapjövedelmet, ami az adott ország minimálbér szintjének felel meg. (vagy bármi ettől eltérő, az adott állam belátása szerint hozott döntésen alapul).

“Ön szerint morálisan rendben van az, hogy egyesek munkával jutnak annyi jövedelemhez, amihez mások meg csak úgy akármilyen címszó alatt?”

Kedves Olga! Ezen kérdése minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy ön úgy kritizálja az alapjövedelmet, hogy fogalma sincs, hogy miként működik. Az Feltétel Nélküli Alapjövedelmet egy adott országban élő álllampolgárok mind megkapják, független attól, hogy van-e munkájuk vagy nincs. Így ha bevezetnek egy 100.000 ft összegű alapjövedelmet, akkor aki eddig munkátval 100.000 ft-ot keresett, az most továbbra is megkeresi az eddigi fizetését és azon felül megkapja az alapjövedelmet is, így kétszer akkora a bevétele, mint annak, aki nem dolgozik csak alapjövedelmet kap.

 

“De ez nyilvánvalóan nem valósulhatna meg, mert globalizáció és a nyitott társadalom felé erőltetik a világot.”

Azt gondolom Kedves Olga, hogy ön nem vette figyelembe az alapjövedelem azon hatását, amely csökkenti a globalizációt azon keresztül, hogy a jelenlegi bérrabszolgaság alól felszabadult emebrek, a szabadidejükben egyre több ház körüli munkát elvégezhetnek, egyre több hazai terméket és szolgáltatást hozhatnak létre, így kevésbé lesznek rászorulva hogy import árut vásároljanak, ami fellendíti a helyi gazdaságot.

 

“Az alapjövedelemmel kapcsolatban olvastam egy másik tanulmányt is, ahol az alapjövedelem fedezete a meglévő ingatlanokra évente kivetett adó lenne. Ezzel csak azt lehetne elérni, hogy az ingatlannal rendelkező egyének is el fognak szegényedni, mert ha nem rendelkezik az alapjövedelmen felüli annyi többletjövedelemmel, ami az évente kivetett ingatlanadót fedezné, ez óhatatlanul oda vezet.”

Mit gondol arról az elképzelésről Kedves Olga, amit a cikkben is írtam, hogy pl. a budapesti ingataln árak növekedésének egyik oka, hogy a bevételt a munkához kötjük, ezzel arra kényszerítjük az országunk lakosságának 1/5-ét, hogy egyetlen városban, nevezetesen a fővárosban éljenek, összezsúfolva, mert ott van munkalehetőség. Ugyanakkor, ha adunk az embereknek alapjövedelmet, akkor a vidéken elhagyatotttan álló házakat is hasznosíthatják és az áltában elpuszutló falvakat újra használatba vehetnék, mert lesz idejük felújításon dolgozni (minthogy az alapjövedelem fedezi a munkájukat bérrel is), így tulajdonképpen az embereken keresztül lehet a vidékbe fektetni. Ezzel együtt megjelenik azon a környéken a kereskedés is, mert lesz aki odaviszi a portékáját eladni, amire eddig nem volt kereslet, vásárlóerő hiányában. Ez viszont mindaddig nem működhet, amíg a bevételt kizárólag a munkaához kötjük, mert az említett elmaradottabb vidékeken nincsen munkalehetőség. Ezzel tulajdonképpen el is értünk a lényeghez: a mostani paradigma kétséget kizáróan elavulttá vált és nem képes kielégíteni a jelenkor szükségleteit a mostani működési mechanizmusával.

“Ezenkívül az elképzelt alapjövedelem egységes összeg lenne minden egyénre, ami szintén tarthatatlan. Elég csak az emberi életciklusra gondolni, ahol egyes életciklusfázisokban kevesebb máshol jelentősen több összegre lenne szükség.”

Kedves Olga, én kezdem azt hinni, hogy ön azt gondolja az alapjövedelmeről, hogy a bevezetésével együtt betiltják a munkát és mindenkinek minimálbérből kell élnie. A Feltétel Nélküli Alapjövedelem / FNA egy biztonsági háló. Egy szállást és élelmet emberi joggá tevő gazdaságpolitikai eszköz. Nem arra hivatott, hogy minden egyes állampolgár igényét kielégítse az ő elképzelései szerint. Arra hivatott, hogy ne kelljen valakinek éhezni vagy utcára kerülni csak azért, mert több időre van szüksége, hogy megtalálja a hivatását vagy azért, mert épp nem kínál a piac, a tudásának megfelelő munkalehetőséget. Ezt nevezzük fejlődésnek.

ui: Nagyon csinosnak teccik lenni a profilképén!

 

Photo by Alice Pasqual on Unsplash